2017. október 27-én, pénteken a Szegedi Tudományegyetemen, a Gyógypedagógus-képző Intézetben egyetemi előadást tartottunk.
A egyetemi előadás címe: Bevezetés a fogyatékosságtudomány alapjaiba.
Az előadáson egyetemi hallgatók vettek részt.
A hallgatók gyógypedagógusok lesznek.
A hallgatók jelenleg első félévesek.
Az óra keretében beszélgettünk a könnyen érthető kommunikációról is.
Megnéztünk könnyen érthető és olvasható kiadványokat.
Megnéztünk könnyen érthető honlapokat.
Beszélgettünk a nehezen érthető, bonyolult információkról.
Ha az információk bonyolultak, akkor azokat nehéz megérteni.
Ha az embernek nincsenek információi, nem tud jó döntéseket hozni.
Ha nem tud az ember jó döntéseket hozni, akkor mások fognak helyette dönteni.
A könnyen érthető kommunikáció abban segít, hogy az értelmi sérült emberek is tudjanak döntéseket hozni.
A bejegyzést készítette: Horváth Péter László
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Kedves Olvasók! A Szegedi Tudományegyetem első éves gyógypedagógia szakos hallgatói vagyunk. A Könnyen Érthető Kommunikáció cí... -
Almási Lilla (2018): Könnyen érthető kommunikáció – annotált bibliográfia . (szakdolgozat; konzulens: Horváth Péter László) ELTE ...
Kedves Blog! :) 2 részletben osztanám meg gondolataim, karakterbőségre és a sok élményre hivatkozva - előbb nem KÉK-ben, aztán lesz ám majd olyan is, egy harmadikban! :)
VálaszTörlésLassan 10 éve lesz annak, hogy egy beadandó dolgozatomhoz szerettem volna elolvasni egy könyvet, melynek címe: Felnőtt élet – Felnőttkorba lépő értelmi sérült fiatal társadalmi életbe való beilleszkedésének lehetőségei (2009). A könyv megvásárlására sehol sem találtam módot, így írtam a Kézenfogva Alapítványnak, hogy szeretném a könyvet megvásárolni. A könyv napokon belül megérkezett – ajándékként. Nem találtam szavakat.
A mostani előadás után hazaérkezve első utam a könyvespolchoz vezetett, hogy belekukkantsak a rég ott pihenő könyvbe. Gondoltam, az „önérvényesítés” részbe beleolvasok. És nini, Farkasné Gönczi Rita írt már akkor arról, hogy „A fogyatékossággal élő személy, mint mindenki más véleményt alkot a világról. Valamit szeret belőle, valamit nem. Ezt a maga kommunikációs formájában kifejezésre juttatja, vagyis dönt az őt érintő témákban. A kérdés az, hogy a környezet érzékeli-e az önrendelkezés és önérvényesítés ezen formáját… Az önérvényesítés a döntéshelyzetek révén szerzett tapasztalatok által fejlődik… Az önérvényesítés személyiségfejlesztő hatású, mivel az egyén kifejezi szükségletét. De ha ez nehézségbe ütközik, mivel az illető nem tud a „normáknak” megfelelően kommunikálni, sokszor a nevében kezdenek beszélni. Az önérvényesítés a saját nevében történő döntést és véleményt jelenti…” megemlíti az előadáson is említett People First mozgalmat…
Gurbai Sándor „Az értelmi fogyatékosságon alapuló diszkrimináció” c. részben pedig „Az ésszerű alkalmazkodás hiánya” alcím alatt említi az úgynevezett könnyen érthető kommunikációs módszert, például egy állásinterjún.
Akkor ezzel a résszel nem is foglalkoztam, de valahogy most éreztem, hogy ott kell lennie. És ott is van. Örömmel tölt el, hogy ebben a felgyorsult világban lehetőség van erre, és hogy egyre tágabb területeken biztosítják ezt elkötelezett emberek.
Korábbi tanulmányaim során találkoztam azzal, hogy McLuhan (1964) kijelentette, hogy minden médium (szerinte bármi, ami kulturális jelentés megtestesítője és akként „olvasható”) „az ember meghosszabbítása”, vagyis érzékeink kiterjesztése. Nemcsak azt vizsgálta, mit tapasztalunk, hanem azt is, hogyan tapasztaljuk a világot. Általános feltevése volt, hogy minél több érzékünk vesz részt a jelentésátadás-és értelmezés folyamatában, annál inkább involváló, bevonó és közös a tapasztalat. (Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, 2003., Osiris) Hiszem, hogy ehhez mindenkinek joga van, annak is, akinek érzékei nem teljesen tökéletesek. Persze azok mind, tökéletesek a maguk nemében, csak a társadalom már kreált egy viszonyítási alapot, az egészségest, a hibátlant, ehhez képest értem csupán, hogy nem teljesen tökéletesek. Pedig azok! <3 (Folyt.köv.)
(folytatás, még mindig nem KÉK)
VálaszTörlésA kulturális és információs javak egyetemes elérése kívánatos. De a társadalmi és információs szakadékok inkább szélesednek, mint szűkülnek, és a szociálisan leszakadók rétegei mellett megjelennek az információtól megfosztottak rétegei is (Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete, 2003, Osiris) – olvastam már 2003-ban a főiskolán. Most örömmel tapasztalom az előadáson, olvasom a blogon, láttam a bemutatott honlapokon és a kezdeményezéseken múzeumban, óvodában, stb., hogy vannak, akik azon dolgoznak, hogy ne legyenek olyanok, akik az információtól, a tudástól megfosztottak.
Az akadályozott kommunikáció az integrációs folyamat lényeges eleme. Ha a kommunikáció struktúrájával összefüggő okok miatt bizonyos csoportoknak és egyéneknek nem áll módjukban az, hogy elhelyezzék magukat a társadalomban, és tagolják érdekeiket, akadályozott kommunikációról beszélünk… A szakadatlan információáramlásnak kitett egyén saját tudáskészlete szerint és a rendelkezésre álló fogalmak (kategóriák), valamint értelmezési szabályok (viszonylatok) szerint osztályozza és értelmezi a közleményeket. A tapasztalat és az információ szintetizálásának képessége a mindennapi egyén esetében is attól függ, hogy milyen értékelő kerete van… A korlátozott kódok nehezítik az integrációt… A nyelv társadalmi rétegződése szempontjából nézve a problémát, ha a nyelv – csatorna és közeg gyanánt egyaránt – fogyatékos, e két tényező egymást fokozva idézi elő a zajt. Ezért az az egyén, aki korlátozott beszédkódot alkalmaz, saját nyelvi alprogramja miatt nehezen ért meg bonyolult közleményeket… Az információs társadalomban az információ és a rá épülő tudás válik a legfontosabb erőforrássá… Az információ és a tudás egyre növekvő szerepe következtében megváltoznak a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok, mivel átstrukturálódnak a források is. Egyre inkább elmondható, hogy a társadalmi hatalom az információ feletti hatalomtól függ. A tudás és a kommunikációs eszközök gyors változása következtében megváltozik az analfabetizmus jelentése, tartalma is. A szükséges minimális társadalmi tudás kategóriája gyorsan bővül, és egyre inkább kiterjed az új kommunikációs eszközök használatának ismeretére is. Tovább differenciálódhat az egyes társadalmi csoportok kompetenciakülönbsége…(Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció II., General Press)
Kívánom, maradjon töretlen ez az áldott és áldozatos „munka”, hogy biztosítva legyen a részvétele a fogyatékos embereknek is az információszerzésben, a tudás megszerzésében. Mert ki a fogyatékos? – merül fel mindig a kérdés. Az egyén, vagy a környezet? Legyünk azon, tegyünk azért, hogy a környezet is alkalmazkodjon, megtalálva az egyensúlyt. Elmer, a kiselefánt meséjéről az előadáson az alábbi idézet jutott eszembe, gyermekkorom egyik kedves játékával példálózva: „A TETRIS megtanít arra, hogy amikor megpróbálsz beilleszkedni, utána el fogsz tűnni.” Mindenki egyedi, unikum, megismételhetetlen. Abban kell őket segíteni többek között meglátásom szerint, hogy ez így is maradhasson, s így legyen biztosított a részvétel. Mindenben. Kívánok ehhez sikereket, remélem, még én is részese lehetek ennek a jövőben. Péternek pedig még egyszer külön köszönöm a felejthetetlen, gondolkodásra késztető előadást! – Ladányi Dóri (1. féléves gyógypedagógus hallgató – Szeged)
Ui.: Ez a bejegyzés tehát nem a KÉK szabályok szerint készült, de fogok írni - legalábbis megpróbálok - olyat is, ígérem. <3
2017. október 27-én, pénteken a Szegedi Tudományegyetemen, a Gyógypedagógus-képző Intézetben egyetemi előadáson vettem részt.
VálaszTörlésA egyetemi előadás címe: Bevezetés a fogyatékosságtudomány alapjaiba.
Az egyetem elvégzése után gyógypedagógus leszek.
Jelenleg első féléves vagyok.
Az óra keretében beszélgettünk a könnyen érthető kommunikációról is.
Megnéztünk könnyen érthető és olvasható kiadványokat.
Megnéztünk könnyen érthető honlapokat.
Beszélgettünk a nehezen érthető, bonyolult információkról.
Fontosnak tartom az információk érthető és könnyű átadását.
A jó döntésekhez szükségünk van az információkra.
Fontosnak tartom, hogy mi magunk döntsünk, ne mások helyettünk.
A könnyen érthető kommunikáció abban segít, hogy az értelmi sérült emberek is tudjanak döntéseket hozni.
Hálás vagyok azért, hogy erre már van lehetőség.
Köszönöm Horváth Péter Lászlónak az előadást.
Az óra az egész osztály körében nagy sikert aratott.
Szeretnék én is a részese lenni ilyen kezdeményezéseknek.
További jó munkát kívánok Mindenkinek!
Kellemes olvasást kívánok Mindenkinek!
A bejegyzést készítette: Ladányi Dóra Mária
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKiváló kezdeményezés. Motiváló, szemléletformáló előadás. Élmény volt.
VálaszTörlésAzt gondolom hogy az elméleti tudás nagyon fontos a gyógypedagógus képzés során, de mit sem ér megfelelő szemlélet, odafordulás nélkül. A Tanár úr és az előadása olyan értékeket adott át azon a délutánon, amit egy leendő gyógypedagógusnak át kellett élnie, úgy érzem egy kulcsot kaptunk a hivatásunkhoz.
VálaszTörlés