Magyar nyelvű szakirodalmi források

1. Almási Lilla (2018): Könnyen érthető kommunikáció – annotált bibliográfia. (szakdolgozat; konzulens: Horváth Péter László) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
2. Alwazírné Fehér Andrea (2009): Könnyen érthető kommunikáció értelmileg akadályozott munkavállalók részére. (szakdolgozat; konzulens: Mede Perla) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.
3. Csató Zsuzsa (szerk, 2002): Egyszerűen, érthetően. Útmutató könnyen érthető tájékoztatók készítéséhez. ÉFOÉSZ, Budapest.
4. Csató Zsuzsa és Jaksa Éva és Monostori Katalin – Móricz Rita (2009): Hallgatói szöveggyűjtemény a Könnyen Érthető Kommunikáció témaköréhez. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest.
5. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe (2009a): Információ mindenkinek - A könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe, Budapest - Brüsszel
6. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe (2009b): Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe, Budapest – Brüsszel.
7. ÉFOÉSZ - Inclusion Europe (2009c): Ne írjon nekünk, nélkülünk! Hogyan vonjunk be értelmi fogyatékossággal élő embereket könnyen érthető szövegek készítésébe. ÉFOÉSZ – Inclusion Europe, Budapest – Brüsszel.
8. Farkasné Gönczi Rita (2013): A könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintje. In: Gyógypedagógiai Szemle 2013/3. szám 208-212.
9. Farkasné Gönczi Rita (2014): Könnyen érthető kommunikáció: adaptációs kézikönyv középiskolában dolgozó pedagógusok számára. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kht., Budapest.
10. Farkasné Gönczi Rita (2017): Könnyen érthető kommunikációs képzés Miskolcon. Gyógypedagógiai Szemle XLV. évf. 2. szám pp. 140. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest.
11. Farkasné Gönczi Rita (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és elhelyezése a köznyelvi segítő kommunikációk hálójában a nemzetközi és a hazai vázlatos történet és a célcsoport tükrében. Gyógypedagógiai Szemle XLVI. évf. 1. szám pp. 64-76. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest.
12. Farkasné Gönczi Rita és Gráf-Jaksa Éva (2009): Könnyen érthető kommunikáció. In: Pandula András – Szatmári Péter– Vincze Tamás – Farkasné Gönczi Rita – Gráf-Jaksa Éva: Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy. ELTE BGGYK, Budapest. 80–100.
13. Farkasné Gönczi Rita és Győri Zsófia (2017): Vedd és olvasd! Könnyen érthető bibliai üzenetek. Gyógypedagógiai Szemle XLV. évf. 1. szám pp. 132. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest.
14. Fishborn Regina (2018): „Megnyílik egy rendkívüli út és megváltoztatja a történetet.” Annotált bibliográfia a KÉK külföldi helyzetértékelésének bemutatására (szakdolgozat; konzulens: Horváth Péter László) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
15. Gruiz Katalin (é.n.): Hogyan készítsünk könnyen érthető környezetismereti segédanyagot? –Irányelvek. Down Alapítvány, Budapest.
16. Gruiz Katalin (szerk., 2009): Mentális akadálymentesítés. Elvek, etika, gyakorlat. Down Alapítvány, Budapest.
17. Horváth Péter László – Bercse László – Czakó Tibor – Sallai Ilona (2017d): Könnyen érthető kommunikáció az értelmi sérült emberek életében. In: Tóthné Aszalai Anett (szerk., 2017): Az „ADÁS-ban” nincs zavar. VI. Válaszok a gyógypedagógiai gyakorlat kihívásaira. SZTE JGYFK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged. pp. 10-11.
18. Horváth Péter László (2017a): Adalékok a könnyen érthető kommunikáció nemzetközi történetéhez. Gyógypedagógiai Szemle XLV. évf. 3. szám pp. 159-174. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest.
19. Horváth Péter László (2017b): Érthető számodra a világ? Ha nem, tedd érthetőbbé! Carissimi VIII. évf. 5. szám pp. 8-10.
20. Horváth Péter László (2017c): Önrendelkezés és könnyen érthető kommunikáció – a KÉK hazai fejlesztésének lehetőségei. In: Bogdán Bianka és Cserti-Szauer Csilla és Katona Vanda és Sándor Anikó (szerk.): Befogadás és önrendelkezés. Absztraktkötet. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. pp.23-27.
21. Horváth Péter László és Magyar Adél (2017e): KÉK kurzus a gyógypedagógus hallgatók képzésében Szegeden. In: Tóthné Aszalai Anett (szerk., 2017): Az „ADÁS-ban” nincs zavar. VI. Válaszok a gyógypedagógiai gyakorlat kihívásaira. SZTE JGYFK Gyógypedagógus-képző Intézet, Szeged. pp. 13.
22. Jaksa Éva (2008): Könnyen érthető kommunikáció az ÉFOÉSZ történetében. Kapaszkodó. 2008. évi Különszám. pp.61-62. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Budapest.
23. Magyar Ágoston (2017): Könnyen érthető kommunikáció értelmi sérült személyekkel. (szakdolgozat; konzulens: Horváth Péter László) SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged.
24. Rimaszombati Dóra (2018): A könnyen érthető kommunikáció és a Hublow olvasástanítási módszer kapcsolata – egy esetismertetés tükrében. (szakdolgozat; konzulens: Horváth Péter László) ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
25. Szebelédi-Kurucz Anita (2012): Farkasné Gönczi Rita: Könnyen érthető konyha. Gyógypedagógiai Szemle XL. évf. 3. szám pp. 286. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest.

Írta: Ágoston Emilia, hallgató és Horváth Péter László, oktató

Konferencia előadás

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Felnőtt Fogyatékosságügyi Szakosztálya 2018. június 29-én országos konferenciát tartott.

A konferencián Sallai Ilona, Bercse László, Czakó Tibor és Horváth Péter előadást tartott.

A könnyen érthető kiadványok érthetőségének az ellenőrzéséről beszéltünk.

• Fontos, hogy a könnyen érthető információ érthetőségét ellenőrizzék.
• Az ellenőrzést értelmi sérült személyek végzik.
• Az ellenőrzést tanfolyamon tanulják meg az értelmi sérült személyek.
• A kiképzett ellenőrök fizetett munkát végeznek.
• Ilyen képzésekre jó gyakorlatot például Németországban találunk.
• Sajnos Magyarországon nincsenek olyan tanfolyamok, ahol
  az értelmi sérült személyek az ellenőrzést megtanulhatják.
• Azon fogunk dolgozni, hogy legyenek ilyen képzések.

Ha érdekel az előadás, akkor innen le tudod tölteni.

Budapest, 2018. július 2.

A bejegyzést készítette: Horváth Péter László

Állatmesék

A szegedi egyetem gyógypedagógus hallgatói könnyen érthető kiadványt készítettek.
A kiadványt a könnyen érthető kommunikáció szabályai alapján készítették.
A készítők neve: Szekeres Eszter, Séllei Barbara, Harmat Tamara, Csicsiri Dominika.
A rajzokat készítette: Harmat Tamara
A hallgatók munkáját a szegedi Gemma Fejlesztő Nevelést-oktatást Végző Iskola, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola tanulói segítették.
Az EGYMI egy rövidítés: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
A kiadványban ezeket a meséket olvashatod el:

• A tigris és a kakas
• A holló és a róka
• A 3 kiscica
• A három kismalac

Ha szeretnél a kiadványból, írj nekünk üzenetet.

A bejegyzést készítette: Horváth Péter László, egyetemi oktató

Kosárfonás könnyen érthetően

A szegedi egyetem gyógypedagógus hallgatói könnyen érthető kiadványt készítettek.
A kiadványt a könnyen érthető kommunikáció szabályai alapján készítették.
A készítők neve: Aigner Petra Ildikó, Bélteki Berta, Borsodi Judit és Vass Nikolett
A hallgatók munkáját a szegedi Szivárvány Autizmus Közhasznú Egyesület segítette.
A kiadványból megismerheted a kosárfonás lépéseit.
Ha szeretnél a kiadványból, írj nekünk üzenetet.

Aigner Petra Ildikó, a kiadvány egyik szerzője

A bejegyzést készítette: Horváth Péter László, egyetemi oktató

Előadás a Nemzeti Pedagógus Kar Fejlesztő- és Gyógypedagógus Tagozatának konferenciáján

2018. június 4-én előadást tartottam a könnyen érthető kommunikációról.

A konferenciát a Nemzeti Pedagógus Kar Fejlesztő- és Gyógypedagógus Tagozata szervezte.

A konferenciát Budapesten tartottuk.

Ebben az előadásban a következőkről beszéltem:

• az értelmileg akadályozott tanulók iskolai oktatásában fontos, hogy
  tudatosan használjuk a könnyen érthető kommunikációt;
• külföldön több olyan hírportál működik, ahol
  értelmi sérült felnőttek újságíróként dolgoznak;
• külföldön több olyan múzeum működik, ahol
  értelmi sérült felnőttek idegenvezetőként dolgoznak;
• külföldön a könnyen érthető kiadványok érthetőségét
  értelmi sérült felnőttek ellenőrzik, akik
  a munkájukért fizetést kapnak.

Köszönöm szépen Kajáry Ildikónak, a tagozat elnökének a meghívást.

A konferencia programját innen töltheted le.

A bejegyzést készítette: Horváth Péter László

Együttműködési keretmegállapodás

A szegedi egyetemen a Gyógypedagógus-képző Intézet együttműködik az ÉFOÉSZ-szal.
Az ÉFOÉSZ egy rövidítés: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége.
Az egyetem és az ÉFOÉSZ együttműködési megállapodást írt alá.
Az együttműködés arról szól, hogy

• a könnyen érthető kommunikációt az egyetem oktatói és az ÉFOÉSZ munkatársai együtt tanítják az egyetemen,
• szeretnénk jobban érteni, hogy hogyan működik a könnyen érthető kommunikáció; ezért közösen kutatunk,
• szeretnénk megismerni, hogy más országokban hogyan csinálják, ezért nemzetközi projektekben együttműködünk.

Ha többet szeretnél megtudni, látogass el az ÉFOÉSZ honlapjára vagy az ÉFOÉSZ önérvényesítőinek oldalaira, esetleg az ÉFOÉSZ Facebook oldalára.

Horváth Péter László, az egyetem egyik oktatója

Mese a teknősről és a nyúlról

Kedves Olvasók!
A Szegedi Tudományegyetem első éves gyógypedagógia szakos hallgatói vagyunk.
A Könnyen Érthető Kommunikáció című kurzusunk keretén belül
készítettünk egy könnyen érthető mesét.
Célunk, hogy ez a mese minél több emberhez eljusson.
Fogadjátok sok szeretettel. :)
Készítette: Kőszegi Nikolett, Pápai Petra, Smith Viktória

Link a meséhez: Könnyen Érthető Mese

A teknős és a nyúl

A 2016/2017-es év tavaszi félévében készült munkák

Az első csoport egy iskola házirendjét készítette el könnyen érthetően.

A második csoport a Szegedi Vadaspark programfüzetét fordította le.

A harmadik csoport La-Fontaine "A róka és a gólya" című meséjét készítette el.


Írta: Ágoston Emilia

"Mi Nők" Párkapcsolat - kiadvány bemutatása

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetségének néhány tagjával megismerkedhettem egy interaktív, mondhatni teljes mértékben könnyen érthető óra keretein belül. Egy olyan, nem mindennapi tanítási technikával ismerkedtem meg, hogy a fogyatékkal élő személyek és az oktatók együttműködve tartottak a hallgatóknak 2 órás gyakorlati tanórát. Ekkor kaptam először a kezembe a Mi nők projekt, ÉFOÉSZ kiadványát.

Ez egy olyan tájékoztató füzet, ami kifejezetten az értelmi sérült személyeknek szól, hogy választ kaphassanak a nemiség, a párkapcsolatok, a szexualitás és orvosi vizsgálatok kapcsán felmerülő kérdésekre. A négy kiadvány részletes megismeréséhez, 4 csapatot alkottunk, hogy megfogalmazhassuk a pozitív és negatív gondolatainkat könnyen érthetőségéről és a külső megjelenéséről.

Itt szeretném bemutatni a Párkapcsolatok című kiadvány segítségével a füzet felépítését, tartalmát és a pozitívumait. 

Tehát a borítón látható a már jól ismert könnyen érthető logó és a címhez kapcsolódó kép. Az első oldal ad magyarázatot az ÉFOÉSZ fogalmára, hogy az olvasó már az elején egy képet kapjon az őket segítő szervezet fogalmáról, lehetőségeiről és működéséről. 

A 3. oldalon a köszöntő révén nyerhetnek egy rövid betekintést a kiadvány tartalmába és információt adnak a további füzetekről. A 4. oldaltól a 15.-ig bontják ki a párkapcsolatokkal kapcsolatos fogalmakat, néhányat kép mellékeléssel. A 16. oldalon lehetőség van jegyzetek készítésére, majd legvégül az utolsó oldalon újra megjelennek a témával kapcsolatos kiadványok és az elérhetőségek a megrendeléshez.

A tartalomban megjelenik az ismerkedés, a randevú, a szerelem, a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás, a válás, a bántalmazás fogalma. A szövegek érthetően, egyszerűen, de lényegre törően ismertetik a párkapcsolatokban előforduló alap motívumokat, illetve egy követendő irányvonalat adnak az olvasó számára. Az első fejezet, az "Ismerkedés" jó példa az iránymutatás rejtett megfogalmazására: „Ha szeretnél új embereket megismerni, akkor próbálj ki valami újat. Például jelentkezz egy tanfolyamra.” Mindent összevetve a legfőbb cél a fogyatékkal élő személyek etikus fejlesztése és helyes irány mutatása.

Befejezésül kiemelném, hogy a mindennapjainkban is nehezen jutunk hozzá a kényes témákat érintő, nézetek és véleményeket nem tartalmazó információkhoz, viszont ez a négy kiadvány megmutatta, hogy lehet ezt egyszerűen kivitelezni. Továbbá, egy mintát ad mindazoknak, akik hasonló kiadványokat akarnak szerkeszteni vagy akik tanulják a könnyen érthető nyelvet.

Írta: Fekete Vivien

Ne írjon nekünk, nélkülünk!

 A „Ne írjon nekünk, nélkülünk!” c. kiadványban, megjelenik, hogy hogyan vonjunk be értelmi fogyatékossággal élő embereket a könnyen érthető szövegek készítésébe. A kiadvány „Az egész életen át tartó tanulás lehetőségei értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára” projekt keretében készült, és emellett készült el még két kiadvány: 1. Információ mindenkinek- A könnyen érthető kommunikáció európai alapelvei, 2. Az élethosszig tartó tanulás oktatóinak képzése.   A kiadvány elkészítéséhez hozzá járult az Egész életen át tartó tanulás programjának és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatása. A borítóját az OrangeMetalic készítette. A projekt vezetője az Incluse Europe volt, és emellett még 9 szervezet is partnerként dolgozott, és vett részt a munkában.

 Miért van szükség könnyen érthető szövegekre? A fogyatékkal élő emberek, olyanok, mint bárki más. Be kell, hogy vonjuk őket a mindennapi élethelyzetekbe, és kellő támogatást, hogy nyújtsunk számukra. Abban, hogy mindent megértsenek könnyen érthető kommunikációt kell alkalmaznunk, illetve ennek fényében kell átadni az információkat. Azonban, hogy segítséget tudjon nyújtani, fontos, hogy kövesse a szabályrendszert.  

Miért fontos az értelmi fogyatékossággal élő emberek bevonása a könnyen érthető szövegek készítésébe? Hiszen ők tudják, hogy mi a legjobb nekik, és mire van szükségük, hogy könnyen megértsék az információkat. Ajánlat, hogy ne készítsünk szövegeket, úgy, hogy nem vonunk be értelmi sérült embert.  

Miért készült ez a kiadvány könnyen érthető nyelven? Azért írták könnyen érthető nyelven, hogy az értelmi sérültek is tájékozódjanak arról, hogy milyen szerepük van/ lehet a könnyen érthető szövegek elkészítésében.

Néhány tanács a szakembereknek mielőtt elkezdik a közös munkát értelmi fogyatékossággal élő emberekkel 1. Meg kell győződni arról, hogy az értelmi sérültek tisztában vannak-e azzal, hogy mit kell tenniük, mi a szerepük és, hogy hogyan zajlik az egész eljárás. 2. Készüljünk fel arra, hogy a szokásosnál lassabb a munka. így számolnunk, kell a munka hosszának tervezésével. 3. Az értelmi fogyatékos emberek számára, komoly munka a szövegírás és a vele járó összes feladat, de ha sokat csinálják a szakértőjévé vállnak. Fontos, hogy a munkájukat meg kell fizetni.

Könnyen érthető szövegalkotás Két féle szöveget különböztethetünk meg: 1. Könnyen érthető szöveg írása, 2. Bonyolult szöveg fordítása könnyen érthető nyelvre. Magának a szöveg létrehozásának négy lépése van, és mindre különböző szabályok vannak. A második szöveg típusnál pedig két lehetőséget kínál fel, ami közül választhatunk.

A végén fontos, hogy ellenőrizzük az elkészített szöveget, konkrét pontokat is felkínál. Az utolsó részben pedig néhány tippet ad a lektoráláshoz.

Írta: Ágoston Emilia 

Az egész életen át tartó tanulás oktatóinak képzése- Iránymutatás azoknak az embereknek a képzéséhez, akik könnyen érthető dokumentumokat készítenek

A kiadvány „ Az egész életen át tartó tanulás lehetőségei értelmi fogyatékossággal élő felnőttek számára” projekt keretében készült. 

Sokan nem is gondolnák, hogy a könnyen érthető kommunikációnak mennyi elsajátítandó szabálya van, mielőtt olyanra vállalkoznának, hogy ilyen szövegeket írjanak. Ez a kiadvány pontosan erre a célra jött létre, hogy irányt mutasson azoknak az embereknek a képzéséhez, akik könnyen érthető dokumentumok készítésére szánnák rá magukat.

A kiadvány több részből áll. Először egy bevezető rész van, ahol leírják, hogy mi a projekt célja, és  hasonló általános tudnivalókat, majd ezután a következő fejezetben pontosan elolvashatjuk, hogy miről is szól ez a kiadvány.

A könnyen érthető kommunikáció oktatói lehetnek tapasztalt szakemberek, vagy pedig értelmi fogyatékkal rendelkező emberek, a résztvevők pedig az élethosszig tartó tanulási programok oktatói. A képzések 1 vagy 2 naposak, majd ezután célszerű későbbi találkozókat is szervezni, hogy a résztvevők meg tudják beszélni, hogy ki mennyire haladt.

A kiadványban több helyen is megfigyelhetőek szürke négyzetbe írt tippek, amiket nagyon jó ötletnek tartok, felkeltik a figyelmet és hasznos tanácsokat írnak le. Ez így néz ki: 

A programot lépésről-lépésre írták le a kiadványban. Ezek a lépések a következők:

1)      Köszöntés

2)      Bevezetés, általános információk

3)      Bemutatkozás

4)      Mi az értelmi fogyatékosság?

5)      Miért fontosak az élethosszig tartó tanulási programok az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára?

6)      Hogyan tehetők hozzáférhetővé az élethosszig tartó tanulási programok könnyen érthető információkkal?

·         A könnyen érthető információk általános háttere

·         Miért fontos a mai társadalmunkban, hogy az értelmi fogyatékos emberek könnyen érthető információkhoz jussanak?

·         Mit jelent a könnyen érthető információ?

·         Hogyan tegyük az információkat könnyen érthetővé?

·         Hogyan ellenőrizzük, hogy az általunk írt dokumentum könnyen érthető-e?

7)      Gyakorlati feladatok

8)      Hogyan használjuk a könnyen érthető kommunikációt a mindennapi gyakorlatban?

9)      Speciális szabályok az elektronikus információk könnyen érthetővé tételére

10)   Források

11)   Értékelés

Minden lépéshez rövid leírás tartozik, amik betartásával sikeres  oktatás valósítható meg.

írta: Galai Bianka